Cégünk 1997 óta látja el a Bohemia / Preciosa Lustry csehországi világcég magyarországi képviseletét.
Kevesen mondhatják el a világon, hogy a saját üvegüket gyártják. A Preciosa mindig közéjük tartozott. Minden egy fedél alatt készül, ahol száz szakma egyesül, hogy megalkossák a tökéletes lámpatestet, a tervezéstől a kvarchomok és fém megmunkálásától, az aranyozáson, cirkóniumon át, ügyelve a legmagasabb minőségre és a legapróbb részletekre.
A gyár 600 szakembert foglalkoztat, saját szakközépiskolájuk van, ők képzik ki az üvegfúvó mestereket és szakembereket. 23 főállású tervező és designer áll rendelkezésünkre, így bármilyen egyedi kérés, elképzelés is lehetséges a kollekciókon felül.
Legyen szó évszázados Bohémia hagyományokról, vagy kézműveseink és világítóművészeink szenvedélyéról, készségéről és kreatív jövőképéről, innovatív ötleteink folyamatosan olyan rendhagyó tervekhez vezetnek, amelyek messze meghaladják a kiszámítható hétköznapokat. A lehetetlent nem ismerjük. A klasszikus és modern piaci igényeknek egyaránt eleget teszünk a kicsiktől a legnagyobbakig.
A Bohemia Csillárok / Mária Terézia “szerelmei”
A fáma szerint Mária Terézia kétszer volt szerelmes életében. Először abba a fiatalemberbe, a későbbi I. Ferenc császárba, akihez utóbb férjhez ment, másodszor pedig a “Bohémia” csillárokba. 1746-ban Bohémiából szállítottak a királyi udvarba egy csillárt, amely hárfa alakjának kecsességével és részleteinek pazar gazdagságával teljesen elbűvölte az uralkodót. Nem csoda: a mintegy két méter magas, 48 karos, 170 kg súlyú világítótestet 5340 db metszett és csiszolt ólomkristály díszítette.
Kristályöntő mesterek számára a csillárkészítés jelenti a legnagyobb kihívást és egyben lehetőséget szakmai virtuozitásuk bemutatására. Az elmúlt majd 300 évben ez a terület gyűjtötte össze a legigényesebb manufakturális technológiákat.
A XV. század végén a Bohemia királyság területén élő mesteremberek jöttek rá arra, hogy milyen módjai vannak az üvegkészítésnek és elkezdték kifinomult formába önteni az üveget. Már a XVII. század elején olyan üvegmasszákat késztettek, amelyek a mai kristályokhoz hasonlatosak voltak. Nem meglepő, hogy a terület neve után “Bohemia kristály”-nak nevezték el, és híres lett a súlya, tisztasága és keménysége miatt. Miután kisebb méretűre öntötték, kézzel vágták és csiszolták, így a Bohemia kristály ékszerszerűvé vált, és oly módon törte meg és verte vissza a fényt, mint semmilyen más, ember alkotta anyag sem.
Királyi engedéllyel csillárokat kezdett építeni ebből a kristályból 1724-ben Josef Pallme üvegcsiszoló mester. Első műhelyét az észak bohemiai Práchenben egy kis hegyi faluban nyitotta meg, és rövidesen élénk kereskedelem kezdődött az itt készült kristály csillárokkal. Hála a gyönyörű formáknak, a szájjal fujt és kézzel csiszolt kristálynak, ezek a csillárok a kor arisztokráciájának kedvelt műtárgyaivá váltak.
A csillárépítés a kristály egyik természetes alkalmazási formája lett, és a XVII. század közepére a Bohemiában készült csillárok egész Európában, később Arábiában terjedtek el, majd meghódították az Új Világot is, mint az Öreg Európa olyan jóléti szimbólumai, melyek rangot kölcsönöznek. XV. Lajos, Mária Terézia és Erzsébet cárnő palotái után a kristálycsillárok a mai napig a jólét és a kifinomult elegancia jelképei.
Ma a világ minden részéből érkeznek a megrendelések a Bohemia gyár (PRECIOSA A.S.) régiónkénti leányvállalataihoz. Számos világhírű épület nélkülözhetetlen diszitőelemei a Bohémia csillárok.